Őssejtek

A laminine kapszula a szöveti őssejteket ébreszti, aktiválja, fogja munkába. Nézzük meg, hogy tulajdon képen mi is az őssejt?

Az őssejtek a legtöbb, ha nem az összes többsejtű élőlényben megtalálható sejtek. Az őssejtek olyan sejtek, amelyek életük végéig megőrzik osztódási képességüket, és még bármilyen, vagy legalábbis számos sejttípus kialakulhat belőlük.

Az őssejtek differenciálatlan sejtek, melyek szaporodás, gyarapodás képességüket sejtkultúrában megtartják, és különféle speciális sejtalakokká képesek differenciálódni. Az őssejtek forrásuk szerint 2 csoportra oszthatóak: felnőtt és embrionális őssejtekre. A felnőtt őssejtek minden szervben jelen vannak, mint például a csontvelő, bőr, gyomor- és bélrendszer, vázizomzat, agy, stb., ahol a szövet specifikus mikrokörnyezet megtalálható számukra, így ezek a sejtek képezik szöveti sérülés esetén az adott szerv regenerációs tartalékait. A felnőtt őssejtek pontos eredete ma még nem tisztázott. Lehetséges, hogy némely szervrendszer szöveteiben embrionális őssejtek maradványai vannak jelen, amelyek még a hólyagcsíra állapotból maradtak fenn. Lehetséges, hogy e szunnyadó sejtek a körülöttük lévő szöveti környezettől függően aztán szinte még bármilyen irányban képesek fejlődni, ebben nyújthat jelentős segítséget a laminine kapszula.

Ma már egyre inkább úgy látszik, hogy kivétel nélkül minden szövet tartalmaz őssejteket, csak még nem mindenhol találtuk meg őket. Nagyon fontos azonban megjegyezni, hogy a felnőtt őssejtek minden szövetben igen kis számban vannak jelen.

őssejtAz őssejteknek különböző típusait különböztethetjük meg.

  • Totipotens őssejt: az összes (embrionális és extraembrionális) szövet és szerv létrehozására képes. Totipotens sejtnek tekintjük a megtermékenyített petesejtet.
  • Pluripotens őssejt: Csökkent potenciával rendelkező őssejt, mely nem képes extraembrionális szövet létrehozására, de mindhárom csíralemez kialakítására és ivarsejtek képzésére is alkalmas. Ilyen az embrionális-őssejt.
  • Multipotens őssejt: Csökkent potenciával rendelkező őssejt, mely nem képes ivarsejt létrehozására, de bármely más sejttípus kifejlődhet belőle. Ilyenek a szervezet szöveti őssejtjei.
  • Unipotens őssejt: egyetlen sejttípust képes előállítani, de képes a megújulásra, ami megkülönbözteti a nem őssejt testi sejtektől (pl. izom-őssejtek).

 

őssejtekSzöveti őssejtek a szervezet szinte minden szövetében megtalálhatók. Ezek az őssejtek biztosítják egy életen át a folyamatosan használódó sejtek újraképződését, annak köszönhetően, hogy az adott szöveti környezetben képesek különböző, a szövetet alkotó speciális funkciót ellátó sejtekké alakulni.

dns spirál telomeráz enzimAz őssejtek működési kulcsa a telomeráz enzim. A DNS-szál két végén található a telomer terület. Ennek visszaépülését biztosítja a telomeráz enzim, ami normál testi sejtekben inaktív – tehát a sejtek öregszenek, folyamatosan kopik a telomer terület, mert nincs, ami visszaépítse. Az őssejtekben a telomeráz enzim aktív, tehát folyamatosan visszaépíti a sejtosztódások során lekopott telomer területekett, így biztosítja a sejtek halhatatlanságát, és azt, hogy ne tapadjanak össze a kromoszómák. A normál testi sejt csak meghatározott számú osztódásra képes, ugyanis a kromoszómavégeken a DNS másolását végző enzimrendszer nem képes hatékonyan működni, és mivel minden egyes sejtosztódás előtt a sejt DNS-állománya megkettőződik, a kromoszómák vége minden egyes osztódás után egyre rövidebb és rövidebb lesz. Amikor a DNS-szál két végén található telomer terület elér egy kritikus hosszt a sejt nyugvó állapotba kerül. A normál testi sejtekkel ellentétben az embrionális- és szöveti őssejtek végtelenszer osztódhatnak, bennük ugyanis aktív a telomeráz nevű enzimrendszer, amelyik a telomer területet alkotó ismétlődő szekvenciát újra meg újra létrehozza, így a sejtek nem öregszenek.

Figyelem! A laminine első sorban a szöveti őssejteket aktiválja!